Kormány mögött Kulics Péterrel – Parkolók – kihívások és változások Európa útjain

Egy olyan rendszerben, ahol minden perc számít, és ahol a logisztika szinte sebészi pontossággal működik, a parkolóhelyek hiánya dominóhatást indít el: késésekhez, torlódásokhoz, sőt akár ellátási problémákhoz is vezethet. Ezért vált mára kulcskérdéssé, hogy milyen állapotban vannak a parkolók, hol vannak hiányosságok, és milyen irányba kellene fejleszteni a rendszert.

A szabadabb gazdasági tevékenységek végzésével az Európai Unióban megnövekedett az igény a közúti áruszállításra. Sokan gyakran mondogatják oda laikusként, hogy a vasútra kellene terelni ezt a sok kamionnyi árut, de ez nem ilyen egyszerű. A kereskedelmi és ipari piacnak nincs igénye és raktárkapacitása arra, hogy több vasúti kocsinyi egyforma árut raktározzon hosszabb ideig és nem vezet mindenhová sín.

Azt a hasonlatot szoktam mondani, hogy a hétvégi családi vásárláskor egy-két zsugorfólia vizet veszünk maximum, pedig mehetnénk diszkontáruházba is két raklappal vásárolni és az olcsóbb is lenne. De nem tudjuk hazavinni a kisautónkkal és nem tudjuk hol tárolni sem a panelben, tehát nem raklapnyi kiszerelésre van igényünk, mint ahogyan a nagyoknak sincs igényük a sok vasúti kocsira. Csak kamiononként annyit vásárolnak a nagy cégek is, amennyi a kereskedelmük, vagy termelő tevékenységük folyamatos működéséhez szükséges.

Ezen oknál fogva a gazdaság fejlődésével a közúthálózat terhelése is növekszik. Magyarországról nézve az uniós csatlakozásunkat követően kezdett szorongatóvá válni a parkoló kérdés.

Ez pálya függő volt korábban is és most is. Vannak útvonalak, ahol kiszámíthatóbb az, hogy mely időszakokban lehet szabad parkolóhelyet találni egy kamionnak. Francia és Spanyol utakon egész jól megoldott a kérdés, de addig el is kell jutni pár országon keresztül, ami már problémásabb. Először az autópályák benzinkutas parkolói telnek meg, aztán a kisebb csak wc-s parkolók, majd elkezdődik a keresgélés a párhuzamos utakon, ahol gyakran az első megoldás inkább egy fizetős, de magasan felszerelt Autohof.

A gépjárművezetők pihenőidejét szigorúan szabályozzák, így nem választhatják meg szabadon, hol állnak meg. Ha nincs hely, akkor is meg kell állniuk, ami sokszor kényszermegoldásokhoz vezet. A gyakorlott kamionosnak megvannak a tuti helyei az ipari parkokban arra az esetre, ha nincs más megoldás, de elkezdték tiltani ezeket az utcákat, így tovább szűkülnek a lehetőségek.

Tehát parkolók kellenek, ez nem vitás! Méghozzá jól felszerelt, biztonságos és emberi körülményeket biztosító parkolókra, mert a hiányuk nem csupán kényelmi kérdés, hanem a teljes európai közúti áruszállítás működését befolyásoló tényező. A sofőrök biztonsága, a rakomány védelme, a közlekedés folyamatossága és a gazdaság ritmusa mind azon múlik, hogy rendelkezésre állnak‑e megfelelő, korszerű és elegendő kapacitású pihenőhelyek. A jelenlegi helyzet hosszú távon fenntarthatatlan. A kamionosok munkája nélkül megállna az ellátási lánc, ezért a parkolók fejlesztése nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy Európa gazdasága továbbra is stabilan működhessen.